Készpénzes ügyletek esetében kizárólag a készpénzfizetés időpontjában kérheti a vevő a számla kiállítását, utólagos számlakiállításra nincs lehetőség.
Számla kérése esetén fokozottan kell figyelni a helyes számlázási adatok megadására, a kiállított egyszerűsített számlán szereplő adatokat ellenőrizni szükséges. Számla módosítására – helytelen adatok megadása miatt – a vásárlást követő naptól nincs lehetőség.

A vásárlást követően nyugtáról másolatot nem áll módunkban kiadni.
A vásárlást követő naptól a vásárolt termék gyártói garancia lejártáig számláról vagy egyszerűsített számláról csak hitelt érdemlő személyazonosítás és a jogosultság igazolását követően áll módunkban másolatot kiállítani a szabályzatunknak megfelelően!

Amennyiben készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel – az áfát is tartalmazó – bruttó 900.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegben vásárol vagy előleget fizet, áruházunk, mint adóalany eladó, köteles számlát kibocsátani.
Belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok (adószámmal rendelkező magánszemélyek, vállalkozások, egyéb szervezetek, költségvetési szervek stb.) vásárlása esetén, az adóalany a pontos nevét, címét, adószámát a részére történő számla kiállításához meg kell, hogy adja, függetlenül a vásárlás összegétől.

Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek üzleti célú vásárlásai) - az áfát is tartalmazó – bruttó 1.500.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó összegben történő vásárlása esetén csak készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel (pl.: bankkártya), illetve átutalással egyenlíthetik ki számlájuk ellenértékét. A felső korlát havonta és szerződésenként értendő!
3.000.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó vásárlási összeg ellenértékének megfizetése CSAK készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy átutalással történhet (készpénz nem fogadható el!).

A fent említett számla kiállításra, illetve a kapcsolódó eljárási szabályokra az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

A 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban: Áfa törvény)
159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

• a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
• b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
• c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;
• d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható.

(4) A számlakibocsátási kötelezettség nem vonatkozik a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetre, feltéve, hogy az előleget a 89. § szerint adómentes termékértékesítéshez nyújtják.

163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

• a) a teljesítésig,
• b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

• a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héairányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást
igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,
• b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a 167. § c) pontjától eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
• c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

• a) a számla kibocsátásának kelte;
• b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
• c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
• d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
• da) adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
• db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
• dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
• e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
• f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott TESZOR’15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
• h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
• i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
• j) az alkalmazott adó mértéke;
• k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
• l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
• m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás, vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
• o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
• p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
• q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
• r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. A 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art) Az Art. 114. § (3) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

A 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (továbbiakban Pmt.)

A Pmt 1. § (1) bekezdés k) pontja szerint e törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el.